DRÁGÁIM, SEGÍÍÍÍÍÍTSÉÉÉG,
HOGY KELL GULYÁST CSINÁLNI?????????? UGYANIS ITT VAN HANA, A LEGDRÁGÁBB CSEH BARÁTNŐM,MEG ALEXA ROMÁNIÁBÓL, AKIKET MÉG A NYÁRIEGYETEMRŐL ISMEREK, ÁTUGROTTAK ANTWERPENBŐL A HÉTVÉGÉRE, ÉS AKAROK NEKIK HOLNAP FŐZNI.....
HELP!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! (TUDJÁTOK MILYEN BÉNA VAGYOK FŐZÉSÜGYBEN... SZAL EGY RECEPTNEK NAGYON NAGYON ÖRÜLNÉK, gulyásügyileg .... -erős pistám van, meg gulyáskrémem is... ne kérdezzétek, hogyan, és honnan, de van...:)))
MILLIÓ PUSSSZANCS MINDENKINEK, A TOVÁBBI BESZÁMOLÓK ÍGÉREM NEMSOKÁRA JÖNNNEK, SOK SOK FOTÓVAL!!!!
(Julcsi, olvastam a blogodon, h te is főztél a dánkáknak, annak a fincsi "éppenorrbizsergetősen" csípős gulyásnak a receprtjéért nagyon hálás lennék... :))
peace 'n' love,
Etuska
2007. március 17., szombat
2007. március 1., csütörtök
Rinoceros
"Een stad wordt overspoeld door ontzagwekkende, lawaaiige en allesverslindende monsters. Zes mannen en vrouwen, die hun werkdagen slijten op een suf kantoor bedwingen hun angst met roddeljournalistiek en filosofisch geneuzel. Maar de één na de ander laat zich verleiden door de massahysterie en verandert in 'zo'n ding'. De kudde hersenloze monsters groeit met het uur. Slechts het personage Béranger gaat de strijd aan met de niet-denkende massa. Hij wil een mens blijven. Maar hoe sterk is de eenzame denker...?"
Ne ijedjetek meg, nem fogok hollandul írni, de ez a fenti kis "stuk" nagyon jó bevezetőnek kínálta magát. Ugyanis tegnap színházban voltam. A Bellevue-ben. Nagyon király élmény, igazi holland publikumba olvadva egy holland színház padsorába süppedve bámulni egy holland darabot. De olyan 90%-ban tudtam követni, és ugye a színészeknél követelmény a szép artikulált beszéd, szal egyáltalán nem volt para ez a része. A darab, Rinoceros, meg nagyon vicces volt, kicsit túlságosan is egyértelmű mondanivalóval. Arról szólt, hogy egy várost egyszerre elárasztanak bizonyos szörnyek, és az emberek szépen fokozatosan elkezdenek önszántukból szintén ilyen "dolgokká" átváltozni. És ugye felvetődik a tömeghisztéria kérdése, és hogy milyen erős is valaki, aki ember akar maradni, és hogy a magány és egyedülmaradás az ár, hogyha valaki a gondolkodást választja.
Úgy kerültem amúgy tegnap oda, hogy meghívott Xander, mert volt 2 ingyenjegye. Ugyanis, mint már írtam, újságíró a lelkem, és mint press - emberke kapott ingyenjegyet, hogy majd a Noord-Holland Dagbladban megjelenjen a kritikája, amibe szokott írni.. huhúú :) De nagyon aranyos ez a Xander gyerek, örülök, hogy megismertem, mert így a holland szakról szereztem magamnak egy szövetségestársat, és egyben barátot is, és ez tök jó. Szal még jó, hogy elmentem tegnap toneel-nézőbe!
A színházról meg, mint jelenségről a következő benyomásaim vannak. Nagyon furcsa, de az emberek itt nem öltöznek úgy ki, mint amikor mondjuk Budapesten érezhető, hogy a közönség színházba ment... Nekem fura volt ezt látni, és azt is, hogy a darab végén, (ami jó volt, de nem jobb egy átlagos színielőadásnál, szal nem kezdtem el könnyezni, vagy ilyesmi), mégis tök sok ember felállt,és úgy tapsolt!!! Basszus, én a Need Company előadásán, amin tényleg majdnem könnyeztem még a Trafóban, mert annyira gyönyörű volt és úgy meghatott, én ott sem álltam fel, és nem úgy tapsoltam...
Magyarországon ez csak akkor fordul elő, ha nagyon durván jó valami, és ha nagyon meg akarja a közönség díjazni a színészeket. Hát itt ez másként van, tök sokan felálltak, ez itt általános tiszteletadás. (Vagyis a darab tartalmára visszatérve, hmm... milyen érdekes jelenség, valahol a csordakövetés mintája ez is, nem?! - ötlött fel bennem...)
Szal örülök, mert azért tartalmasan telnek a napok. Mindig akad valami érdekes, mint tegnap ez a színház, kedden meg voltam a szokásos buliban, és most nagyon jól éreztem magam, miután egykor bezárt a hely, átmentünk a szemben lévő bárba. És ott folytattuk, annak rendje és módja szerint. Hát igen, Julcsi, igazad van, a bulizások számát meg kellett nekem is emelnem heti egyről kettőre, mert a kis lelkemnek nagyon kell a közösségi élmény. Ma este meg a csoportom ilyen közös filmnézést szervezett, de ki kell hogy hagyjam, mert fél 9-ig órám van... :(
És ma arra ébredtem, hogy süt a nap! Annyira jóóóó!!!!!!!! Eddig szinte minden nap esett a q. eső. Úgyhogy tegnapelőtt sikerült végre elszánnom magam egy esernyő megvásárlására, hát igen, egy hónapnyi majdnem mindennapos megázás után időszerű volt! Viszont hiába süt a nap, (ami pont a tavasz első dátumszerinti napján szépen meg is érkezett, - márciuuus van!!!!!! - egy hónap eltelt, fel nem bírom fogni az időt...) szal hiába süt a nap, mert a szél orkánerejű. Tegnap este hazafelé jövet azt hittem, hogy lerepülök az esernyőmmel a kezemben a Keizersgracht hídjáról, mint Mary Poppins, mert teljesen kifacsarta a szél az ernyőt a kezemből... Vicces volt a kihalt nedves utcán, meg a hídon a macskaköveken az esernyőmet üldözni, miközben a Westerkerk bimbamozott, és ilyen gyönyörű kis dallamot játszott... (még mindig szerelmes vagyok a holland templomokba, mert itt minden negyedórában a bim-bam előtt olyan szép harangjáték van, ilyen egy perces... Teljesen a 17. században érzem magam, még mindig...)
Najó, most más nem jut eszembe, megyek, és főzök magamnak ebédet (igeeen, méghozzá Italiaans kaját fogok csinálni, ugyanis teljesen olasz gasztronómiai hatások alá kerültem... Angela kapott megint a minap egy csomagot a családtól... Tele prosciutto-val, meg parmeggiano-val - rengeteget, de télleg -, meg olasz fűszerolajjal...) És annyira drága volt, mert ugye megtapasztalta, hogy mennyire rákattantam a parmeggiano-ra, ezért nekem adta az egyik csomag parmezánsajtját!!!! Mennyire aranyos lány! Szal megyek, és főzök igazi olasz tésztát, rakok rá igazi holland előrecsomagolt mű-paradicsomszószt, és megszórom igazi olasz parmezánnal, jóóó alaposan, mert azt úgy kell!!!!
juhuuuuuuuu
sokszor puszil mindenkit
Etuska
Ne ijedjetek meg, nem fogok hollandul írni, de ez a fenti kis "stuk" nagyon jó bevezetőnek kínálta magát. Ugyanis tegnap színházban voltam. A Bellevue-ben. Nagyon király élmény, igazi holland publikumba olvadva egy holland színház padsorába süppedve bámulni egy holland darabot. De olyan 90%-ban tudtam követni, és ugye a színészeknél követelmény a szép artikulált beszéd, szal egyáltalán nem volt para ez a része. A darab, Rinoceros, meg nagyon vicces volt, kicsit túlságosan is egyértelmű mondanivalóval. Arról szólt, hogy egy várost egyszerre elárasztanak bizonyos szörnyek, és az emberek szépen fokozatosan elkezdenek önszántukból szintén ilyen "dolgokká" átváltozni. És ugye felvetődik a tömeghisztéria kérdése, és hogy milyen erős is valaki, aki ember akar maradni, és hogy a magány és egyedülmaradás az ár, hogyha valaki a gondolkodást választja.
Úgy kerültem amúgy tegnap oda, hogy meghívott Xander, mert volt 2 ingyenjegye. Ugyanis, mint már írtam, újságíró a lelkem, és mint press - emberke kapott ingyenjegyet, hogy majd a Noord-Holland Dagbladban megjelenjen a kritikája, amibe szokott írni.. huhúú :) De nagyon aranyos ez a Xander gyerek, örülök, hogy megismertem, mert így a holland szakról szereztem magamnak egy szövetségestársat, és egyben barátot is, és ez tök jó. Szal még jó, hogy elmentem tegnap toneel-nézőbe!
A színházról meg, mint jelenségről a következő benyomásaim vannak. Nagyon furcsa, de az emberek itt nem öltöznek úgy ki, mint amikor mondjuk Budapesten érezhető, hogy a közönség színházba ment... Nekem fura volt ezt látni, és azt is, hogy a darab végén, (ami jó volt, de nem jobb egy átlagos színielőadásnál, szal nem kezdtem el könnyezni, vagy ilyesmi), mégis tök sok ember felállt,és úgy tapsolt!!! Basszus, én a Need Company előadásán, amin tényleg majdnem könnyeztem még a Trafóban, mert annyira gyönyörű volt és úgy meghatott, én ott sem álltam fel, és nem úgy tapsoltam...
Magyarországon ez csak akkor fordul elő, ha nagyon durván jó valami, és ha nagyon meg akarja a közönség díjazni a színészeket. Hát itt ez másként van, tök sokan felálltak, ez itt általános tiszteletadás. (Vagyis a darab tartalmára visszatérve, hmm... milyen érdekes jelenség, valahol a csordakövetés mintája ez is, nem?! - ötlött fel bennem...)
Szal örülök, mert azért tartalmasan telnek a napok. Mindig akad valami érdekes, mint tegnap ez a színház, kedden meg voltam a szokásos buliban, és most nagyon jól éreztem magam, miután egykor bezárt a hely, átmentünk a szemben lévő bárba. És ott folytattuk, annak rendje és módja szerint. Hát igen, Julcsi, igazad van, a bulizások számát meg kellett nekem is emelnem heti egyről kettőre, mert a kis lelkemnek nagyon kell a közösségi élmény. Ma este meg a csoportom ilyen közös filmnézést szervezett, de ki kell hogy hagyjam, mert fél 9-ig órám van... :(
És ma arra ébredtem, hogy süt a nap! Annyira jóóóó!!!!!!!! Eddig szinte minden nap esett a q. eső. Úgyhogy tegnapelőtt sikerült végre elszánnom magam egy esernyő megvásárlására, hát igen, egy hónapnyi majdnem mindennapos megázás után időszerű volt! Viszont hiába süt a nap, (ami pont a tavasz első dátumszerinti napján szépen meg is érkezett, - márciuuus van!!!!!! - egy hónap eltelt, fel nem bírom fogni az időt...) szal hiába süt a nap, mert a szél orkánerejű. Tegnap este hazafelé jövet azt hittem, hogy lerepülök az esernyőmmel a kezemben a Keizersgracht hídjáról, mint Mary Poppins, mert teljesen kifacsarta a szél az ernyőt a kezemből... Vicces volt a kihalt nedves utcán, meg a hídon a macskaköveken az esernyőmet üldözni, miközben a Westerkerk bimbamozott, és ilyen gyönyörű kis dallamot játszott... (még mindig szerelmes vagyok a holland templomokba, mert itt minden negyedórában a bim-bam előtt olyan szép harangjáték van, ilyen egy perces... Teljesen a 17. században érzem magam, még mindig...)
Najó, most más nem jut eszembe, megyek, és főzök magamnak ebédet (igeeen, méghozzá Italiaans kaját fogok csinálni, ugyanis teljesen olasz gasztronómiai hatások alá kerültem... Angela kapott megint a minap egy csomagot a családtól... Tele prosciutto-val, meg parmeggiano-val - rengeteget, de télleg -, meg olasz fűszerolajjal...) És annyira drága volt, mert ugye megtapasztalta, hogy mennyire rákattantam a parmeggiano-ra, ezért nekem adta az egyik csomag parmezánsajtját!!!! Mennyire aranyos lány! Szal megyek, és főzök igazi olasz tésztát, rakok rá igazi holland előrecsomagolt mű-paradicsomszószt, és megszórom igazi olasz parmezánnal, jóóó alaposan, mert azt úgy kell!!!!
juhuuuuuuuu
sokszor puszil mindenkit
Etuska
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
