újra itten

Lassan végéhez közeledik a leideni évem... Furcsa, még mindig nem az "enyém" a hely, de azért már jelentősen megszerettem ezt a kisvárost. Szóval ezért is, tiszteletadásból, no meg a tavaszi tulipángiccs eltávolítása céljából átváltoztattam a fejlécet Leidenre. Jó kis hely ez!!! Pláne, hogy mostmár a diplomaszerzés valós látótávolságba került! Ugyanis a szakdolgozatom szinte fullosra kész, és pozitív kritikákat kaptam. Még kell rajta egy napnyi simítást végezni, de ez azt hiszem az elmúlt időszak kemény munkája után már meg sem kottyanhat!

Az órákat elvégeztem, és ebben a félévben hihetetlenül szuperáltam. A didaktika-tangyak is és az a kutatószeminárium is 8.5-es osztályzatot hozott. Az ilyen csillagos ötös plusz kb. otthon. (Tizes a skála, de a 10-est soha senki nem kapja meg. A lehető legmagasabb osztályzat, amit élő emberről hallottam, hogy megkapott, az a 9-es). Tehát én a két 8.5-es osztályzatommal überkirály vagyok, azt hiszem, két roppant nehéz tárgyból. A szakdogámra még nincs jegy, ez majd aug. végén születik meg, ha már a második bíráló is elolvasta. De ezt majd csak péntek után, mert akkor adom be a végleges, illusztrációkkal ellátott, megszerkesztett verziót.

Szóval vegyes érzés. Jó volt ez, rengeteg tanulás, szörnyű falakbaütközés, egy nagyon lassan - de megkedvelt kollégium, csontighatoló hideg, cigiről való le- majd visszaszokás, átlag kétheti egyszeri biciklin való bőrigázás, néhány (vagy inkább több) új ősz hajszál. És még egy masterdiploma. Hatótávolságon belül.